Az ifjúsági
énekek mindig
különleges helyet foglaltak el
a szívemben. Kisebb koromban
mindig
nagy élvezettel énekeltem őket,
hiszen pörgősek és vidámak voltak,
ami
engem is magával ragadott.
Ahogy fölcseperedtem, nemcsak
a dallam vonzott már,
hanem
az énekek szövege is, hiszen
ezekkel az énekekkel hálámat,
bánatomat vagy
éppen örömömet
tudtam az Úr elé tárni.
A pünkösdi időszakban a Szentlélekről szóló énekek is felcsendültek az ifjúság ajkán. Ezek mind hasonló módon
kezdődnek, mégpedig egy őszinte kéréssel, amelyben a Szentlélek eljövetelét és kiáradását kérjük. Ezekben a dalszövegekben különbözőképpen mutatják be a Szentlelket, és általában egy ajándékozó isteni személyt látunk magunk előtt, aki azokat az ajándékokat osztja szét, amelyekre az embereknek, de főleg az ifjúságnak igen nagy szüksége van. A Szentlélek bátorságot és bölcsességet adományoz, amelyre támaszkodni tudunk a mindennapokban, mind az iskolában, egyetemen, mind a nagyvilágban.
Egy másik nagy ajándéka a Szentléleknek, amire nap mint nap vágyunk, az az öröm és a lelkesedés, ami megakadályozza a mindennapok gondjaiba való beleszürkülést, így általa mindig a vidámságot tapasztaljuk meg, amelyet társainknak is továbbadhatunk. A Szentlélek az ajándékozó Lélek mellett lobogó lángként és heves szélvészként is feltűnik, aki felébreszti a szívünkben lévő parazsat és elvezet minket az igazság megértéséhez, az igaz reményhez és az Atya lángoló szeretetéhez.
Ezeken a szövegeken elmélkedve jöttem rá arra, hogy miért is érzem magam bátrabbnak akkor, amikor egy Szentlelket megszólító dalt éneklek el társaimmal. A parázs már az első sor után ébredezni kezd bennem, és a dal végére már lángol a szívem, ami a sok mosolyban és lelkes éneklésben mutatkozik meg egy ifjúsági szentmise keretén belül, amikor azt énekeljük, hogy:
Jöjj Szentlélek, szállj le ránk,
Reményt hozó fénysugár.
Vezesd életem a szűk ösvényen
Segíts levetni régi ruhám!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése