Megtapasztalni a zene felemelő erejét

Ádám Rebeka, egyetemista, Marosvásárhely







A zene, az ének az égiekhez való kapcsolódásnak nagyon fontos eszköze. Kájoni János szerint: Qui cantat bis orat, ki énekel, két annyit cselekszik, mintha imátkoznék.











Hálás vagyok, hogy Csíksomlyó szakrális terében élhetek. A kegytemplom kórusában énekelni mindig élmény volt. Akárhányszor felajánlással tettem, éreztem

Zengő imádság

Páll Emese-Zsuzsana






Mióta az eszemet tudom, énekelek. Jóformán hamarabb tanultam meg énekelni, mint beszélni.Több mint két éve kezdtem el komolyabban éneket tanulni.






Emlékszem, milyen boldog voltam, amikor a szüleim megengedték. Akkor még nem voltam tisztában, talán még most sem egészen, azzal, hogy milyen

Énekeljetek az Úrnak új éneket!

Ványolós András, zenetanár, Csíkmadéfalva







X. Piusz pápa az Inter pastoralis… kezdetű motu propriójában 1903-ban meghatározta az egyházzene három lényegi ismérvét: 
szent, egyetemes és művészi.







A szent jelenti az Isten lelke által sugallt megnyilvánulási formát: az előadásban a mű hatására megélt isteni közelség révén, a zeneszerzésben pedig az ihlet maga ez a sugalmazás. Kodály Zoltán a zene nyelvét a lélek hangjának

Gregorián: az egyház zenei nyelve

Ványolós Orsolya, zenetanárnő, Csíkmadéfalva





"Egy másik fontos és lenyűgöző tapasztalatom, ahogyan a gyerekek beleilleszkednek a gregorián zenei valóságába, teljes természetességgel. Irigylésre méltó könnyedséggel sajátítják el a dallamokat, jó intuícióval és igazi bölcsességgel fejtik ki a szöveget."






A gregorián énekkel egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg a Schola Gregoriana Monostorinensis tagjaként, és azóta az egyházzene mércéjévé vált számomra. A gregoriánnal kapcsolatos egyik alapvető élményem, ahogyan közösséggé formálja

Gondolatok szenvedésről, irgalomról, ellenségszeretetről és együtt érző értelemről

Kovács Mihai, tanár/mesteris hallgató, Kolozsvár






„Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek” (Lk23,34b). Amikor ezt az imát olvassuk Jézus szenvedéstörténetében, talán sokunkban felmerül a kérdés: honnan merített a Megváltó erőt arra, hogy kínszenvedésének legkeservesebb perceiben ne isteni bosszúállásért, de még a kínok enyhítéséért se imádkozzon, hanem üldözőinek megbocsátásért?







Első látásra a válasz könnyűnek tűnhet: isteni természetéből, hiszen Isten a szeretet (1Jn 4,16), márpedig a szeretet nem keresi a maga javát, hanem mindent eltűr, mindent elvisel (1Kor 13,7). De akkor rögtön eszünkbe juthat István diakónus,